Szigorúan bizalmas! – 1956 március 15-ei követelések. Részlet

Szigorúan bizalmas! – 1956 március 15-ei követelések. Részlet

Az ötödik pont nemzeti őrsereget követelt. Ma a kommunisták által szervezett magyar haderő élén magyarországi szolgálatra beosztott szovjet állampolgárok állnak.

A hetedik pont követelte a közös teherviselést. Ma a terheket egyedül és kizárólag a kiuzsorázott, meggyötört, agyonhajszolt, magyar nép viseli .


A hírmagyarázat további részében – amelynek csak töredékei voltak láthatók – a hírmagyarázó azt mondta
még, nincs Magyarországon esküdtszék se.


A tizedik pont azt követelte, hogy a katonaság esküdjék meg az alkotmányra , a magyar katonákat ne vigyék
külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.’ Hogy ezzel kapcsolatban mi a helyzet, azt Győr, Székesfehérvár, Hajmáskér és Szombathely környékének élők tudják a legjobban.

A tizenegyedik pont követelt a politikai status-foglyok szabadon bocsátását. Ma a politikai foglyok ezrei sínylődnek a kommunisták börtöneiben és jeltelen sírokban nyugszanak, akik a kommunista a kényszermunkatáborok kísérteties szörnyűsége i között pusztultak el.

MTI Archívum


A továbbiakban a hírmagyarázó még azt hangsúlyozta, hogy a márciusi tizenkét, pont nm akkor született meg,
hanem a reformkorszakban folytatott küzdelmek következménye volt . Akkori bon hangos sző/a l szabadon lehetett követelni ama reformok nagy részének megvalósítását, amelyeket a tizenkét pontból áll ó kiáltvány szerzői magukévá tettek.

Ez az oka annak, hogy a kommunista történetírás , helyesebben történelem hamisítás az 183o-as évek levendulaszagú, körszakállú romantika felidézésével szeretné feledtetni azt a tényt , hogy tíz , húsz, vagy huszonöt évvel 1848 előtt, az akkori távolról sem szabad Magyarországon lehetett sajtószabadságról, a cenzúra eltörléséről, a örvén y előtt i egyenlőségről , vallás – és gondolat szabadságról tele torokkal beszélni .

Ebből a szempontból nézve az a letagad ­hatatlan történelmi tény a fontos, hogy 1848 márciusában éppúgy,
mint a megelőző évtizedekbe n a magyarság követelhetett, elpanaszolhatta sérelmeit , vitathatta az ország vezetésével megbízott kormányzat politikájánk helyes vagy jogos voltát .

Elképzelhető- e a mai Magyarországon, ami 1832 szeptember 15-é n történt, amikor Kossuth Lajos Zemplén megye közgyűlésén a cenzúra eltörlését követelte .

Elképzelhető-e , ami 1846-ban történt , amikor az emlékezetes ellenzéki nyilatkozta szabad képviselet és a törvény
előtti egyenlőség eszméi mellett száll t síkra . Meg lehet- e tenni a mai Magyarországon, amit az 1832-i rendi országgyűlésen Trencsén megye követ e tett, aki a lengyelek elnyomása ellen tiltakozva védelmet, támogatást kívánt nyújtani az elnyomott.

Ezt is olvassa el!
Az Europa Nostra Ezüst-díját kapta Székesfehérvár

Ezüst-díjat kapott építészeti örökségünk egyik gyöngyszemének, a Rác utcai műemlékegyüttesnek a megmentéséért Székesfehérvár az Európa Tanács mellett működő Europa Nostra Elolvasom

1956 október 23-a óráról órára – mi történt azon a napon

Visszaérkezik Jugoszláviából a magyar párt- és kormányküldöttség. Ezt követően ülésezik az MDP kibővített Politikai Bizottsága. Délelőtt Losonczy Géza lakásán megbeszélést Elolvasom

Érdekel minket a Te véleményed is!